A Zselic erdőkkel borított dombjai között, a Surján-patak völgyében fekszik Cserénfa. A település nevét vélhetően az itteni rengeteg egyik jellemző fafajáról, a cserről kapta. A vidék élővilága gazdag, a hársas, bükkös erdő kedvelt élőhelye a vadaknak, ezért szívesen látogatják a trófeára vágyó vadászok. A természet szerelmesei itt minden évszakban találnak látnivalót, tél végén például hóvirág borítja a domboldalakat, de az enyhe mediterrán jellegű éghajlaton olyan érdekes növények is fellelhetők, mint a medvehagyma, a májvirág vagy a szúrós csodabogyó és a keltike.

A falu írásos története 1536-ig nyúlik vissza, ekkor említette Cyerefalva alakban először az adólajstrom. Abban az időben Török Bálint birtoka volt a környék, amely a török hódoltság után az Eszterházy család tulajdonába került, s később is a herceg hitbizományaként szerepelt. Az 1715-ös összeíráskor mindössze 10 adózó jobbágyról tett említést, öt évvel később már 22 családot regisztráltak. A XIX. században elindult fejlődést a lakosságszám növekedése is mutatja, 1870-ben már 369-en éltek a faluban. Az első iskola 1889-ben kezdte meg működését Cserénfán, ahol az első tanévben 47 gyereket írattak be az egy tanerős római katolikus iskolába. Ez az iskola folyamatosan működött a XX. században, még a második világháború idején is, amikor tanítójának hadba kellett vonulnia. Az első szakadást az 1963-as körzetesítés okozta az intézmény életében, amikor a felső tagozatot áthelyezték Szentbalázsra. A helyi oktatás utolsó dátuma 1979, ekkor szűnt meg az alsó tagozat is.

A lakosság száma az 1910-es évre érte el a csúcsot, ekkor 560-an éltek a településen, közülük 68-an harcoltak az első világháború hadszínterein, ahol öten haltak hősi halált. A következő világégés 14 áldozatot követelt. A főként állattenyésztéssel és növénytermesztéssel foglalkozó cserénfaiak elsősorban sertést, szarvasmarhát, juhot és lovat tartottak, többnyire 8-10 holdas kisbirtokon gazdálkodtak. Az 1930-as évben 107 házat és 458 lakost írtak össze a faluban, ahol számos iparos dolgozott, két cséplőgép működött, s megalakult az önkéntes tűzoltó-egyesület is.

A falukrónikában az 1946-47-es év a földosztással, az ötvenes évek a beszolgáltatással, 1961 pedig a tsz-alapítással szerepel. A későbbi években egyesültek a Surján menti gazdaságok és Surján Völgye Mgtsz-ként működtek. Gondos gazdákról árulkodik a mai cserénfai településkép. A faluközpontban a millennium évében állították fel Szent István fából faragott, monumentális szobrát. Ez a tér ápolt növényzetével, színes virágaival, szép épületeivel méltó helyszíne a közösségi rendezvényeknek.

A falu infrastrukturális ellátottsága jó, az otthonokban 1994 óta a korszerű gázzal fűtenek, egyelőre a szennyvízhálózat kiépítése jelent feladatot az önkormányzatnak.A falu határában sajnos már nem működik a 80-as évek végén Európa szerte híres motocross pálya,sem az autós mozi. A pálya és épületei az enyészeté. A motelt lovasistállóvá építik át a camping helyén lovascentrum van kialakításban.

A településen 2000 óta működik Teleház. Itt alakítottuk ki az IHM támogatásával e-magyarország pontunkat. Jelenleg a közháló program keretében kapott ADSL a faluban az egyetlen szélessávú hozzáférési lehetőség. Folyamatban van a Kábel Tv kiépítése, mely a televíziózáson kívül olcsó internet hozzáférésre is lehetőséget ad a falu lakóinak.
A falusi turizmus fejlesztéséért a településen minden lehetőt megteszünk, jelenleg részesei vagyunk a LEADER+ programnak, a Zselici akciócsoport tagjaként.